Jennifer Bosworth - Villámtól sújtva

Mia Price villámfüggő. Számos villámcsapást túlélt már, de folyamatos vágyával, hogy részesedjen a vihar energiájából, veszélybe sodorja önmagát, és a körülötte élőket. 

Los Angeles azon ritka helyek egyike, ahol Mia biztonságban érezheti magát függőségétől, hiszen csak elvétve csap villám a városra. De amikor a várost lerombolja egy földrengés, Mia mennyországa egy csapásra a veszélyek és a káosz aknamezejévé változik.
Mia Price szeretne megbízni a titokzatos és vonzó Jeremyben, amikor az megígéri, hogy vigyáz rá, de attól tart, a srác nem az, akinek mondja magát. A szenvedély és az energia, ami egymáshoz vonzza őket, a végüket jelentheti. Amikor eljön a végzetes vihar, Miának mindent kockára kell tennie. Szörnyű erejét szabadon engedi, hogy megmentse szeretteit, vagy elveszítsem mindent.

Már jóval a megjelenése előtt kiszemeltem ezt a könyvet, valahogy megfogott a borító és a fülszöveg alapján sejthető téma.

Mire számítottam? Nem is tudom, talán egy sima disztópikus világra, benne Miával, a függőségével meg Jeremyvel.

Mit kaptam? Nem egészen ezt.

"Azon a napon, az Egyesült Államok minden idők legnagyobb természeti katasztrófájának a napján… esett.
Pontosabban szakadt."

 A történet szerint Mia egy véletlen baleset következtében kénytelen a családjával együtt Los Angelesbe költözni, ahol híresen kevés vihar tombol, így Mia kontroll alatt tudja tartani a villámfüggőségét. De az élet mégsem lesz mesés, mert egy napon L.A.-t hatalmas földrengés rázza meg, rengetegen meghalnak, a város veszélyessé válik.

Emellett megjelenik ez a Próféta fickó is, aki vak, de a tv-ben hirdeti az igét a Fény órája nevezetű műsorán keresztül. A földrengést követően Mia idegileg összeomlott édesanyja teljesen rákattan a Prófétára, ezért hát drága főszereplőnk feladata lesz gondoskodni a családjáról. Mindeközben a Próféta hívei, a Követők, és egy titokzatos szekta – akik amúgy nem szekta –, a Keresők gyűjtögetik az embereket a következő óriási vihar árnyékában.

"Előfordul, hogy a villám beléd csap, de a melletted álló kerül kórházba. Vagy hullaházba."

Én nagyon próbáltam szeretni ezt a könyvet. Mindent megtettem, mert nagyon tetszett az alaptéma, az ötlet, a borító és a szereplők is.

Mindezek ellenére elbuktam. Képtelen voltam anélkül végigolvasni, hogy komolyan élveztem volna a regényt.

A főszereplőnk, Mia Price villámfüggő.

Imádtam, ahogy a karaktere fel lett építve. Volt egy különleges képessége, ami inkább keserítette meg az életét, mint tette jobbá, és ez érződött a gondolatain, a szavain, a tettein.

A háta közepére nem kívánta a villámfüggőséget, a Szikrát, de sajnos nem tudott ellene mit tenni.

Elrejtette a hegeit, és megóvta a családját, amennyire csak az erejéből tellett.

Igen, követett el hibákat. Nem is keveset.

Kezdésnek ott van ez az apróság, hogy úgy rohangált, mint egy kergebirka.

Az egész könyv néhány napot ölel fel, hármat vagy négyet, ha jól emlékszem. Ezalatt Mia összevissza szaladgált Los Angelesben, megállás nélkül védeni akarta az öccsét, amivel egyedül azt érte el, hogy Parker egyre nagyobb hülyeségeket csinált, és habár Jeremy folyton figyelmezteti, mit NE tegyen, Mia mindig megteszi. (amit NEM kellene)

Ebből a szempontból kicsit emlékeztetett az Ónixbeli Katyre.

- Ne menj oda, veszélyes, meg is halhatsz!

- Oh, kérlek, kit érdekel?! *Odamegy, és kis híján meghal*

Én Jeremy helyében a végén már hagytam volna a fenébe.

A másik érdekes eleme a könyvnek a szerelmi szál volt. Fentebb említettem, hogy három vagy négy nap történéseiről szól a kötet. Nos…

Mia találkozik ezzel a Jeremyvel, aki kezdetben meg akarja menteni, aztán meg akarja ölni, később le akarja smárolni.

Napok alatt egymásba habarodnak, úgy, hogy a találkozásaik zöme meg sem haladja az egy órát, mert Mia vagy beájul, vagy Jeremy elhúzza a csíkot.

De ők… Ők összejönnek, és szerelmesek, és Mia szívesebben smárolna egy sötét sarokban, minthogy világot mentsen, mert miért ne?

"De ha csak a szemeit néztem, azokat a megkínzott, kék szemeket, akkor olyan embert láttam, aki talán mindegyikünknél többet szenvedett."

A Struck egy jó könyv, minek rontani rajta egy ennyire instant szerelemmel?!

Ha jól belegondolok, nem is a szerelem volt itt a probléma. Sokkal inkább a kapcsolatok ábrázolása.

Példának okáért volt egy karakter, aki megzsarolta, átverte és bajba sodorta Miát, mire a hősnő röpke háromszáz oldal után lazán meghívja a szülinapi bulijába.

A könyvön minden ajánlás azt hirdeti, mennyire izgalmas és pörgős a cselekmény, ami szerintem kissé túlzás. Nem "sistergett az akciótól", nem volt egy "hatalmas, sötét, elektromos vihar", és pláne nem volt "villámcsapás erejű bemutatkozás".

Tény, hogy jó könyv volt, érdekes, és fenntartotta az ember figyelmét, de semmi több. Nem volt sem áttörés, sem szenzáció.

Egy egyszerű disztópia szerelemmel és izgalommal fűszerezve. ( Meg vallásos megnyilvánulásokkal a Próféta részéről.) 

Trailer:

Pontozás: 5/4

Írta: Pocok