Colleen Hoover & Tarryn Fisher - Soha, de soha 2. (Never never 2.)

Soha ne hagyd abba! Soha ne felejts! 

Silas versenyt fut az idővel, ahogy egyre több igazságra derül fény, miközben más szálak összekuszálódni látszanak. Ráadásul most már magasabb a tét, ahogy Silas kezéből egyre inkább kicsúszik az irányítás, és mások kezdik gyanúsnak találni a viselkedését. Charlie bajban van, így hát neki kell áthidalnia a szakadékot a múltjuk és a jelenük között. Mert valahol a „szeretlek”-ek meg a „soha, de sohá”-k között ott rejtőzik az igazság, amiről egyelőre elképzelésük sincs, mégis meg kell találniuk.

Én úgy féltem ettől a résztől! Mindössze száz oldalról van szó, úgyhogy ne számítsatok több oldalas kritikára. Még mindig nem értem, miért nem lehetett egyetlen kötetben kiadni a történetet. Jó, nyilván így izgalmasabb...

Szóval. Borzasztóan vártam a folytatást, mert az első rész ugyebár függővéggel hagyott magunkra.

A két szereplő szerelmét elképesztően imádtam, bár mivel Charlize eltűnt, így csak leveleken keresztül romantikázhattunk csak. Emiatt az első rész erősebb volt, de azért imádtam az írásokat. Végre fény derült arra is, miért mondogatja Silas és Charile egymásnak, hogy „Soha, de soha". Egyik kedvenc szerelmeslevelem!

„A nő tegnap egyértelműen félre akart vezetni, amikor azt mondta:„Olyasvalakinél keresd a választ a kérdéseidre, aki nagyon közel áll hozzád.”
Na ja. Nagyon közel állt hozzám. Vagy fél méterre."

Ami még nekem negatívumként felróható, hogy úgy éreztem, nem igazán halad a történet sehova. Nem sok dolgot tudtunk meg a novella rövidségének köszönhetően. Ezt a részt inkább éreztem feszültségkeltőnek, felcsigázónak és átvezetőnek.

Illetve kezdte azt a hatást kelteni, hogy - már az előző részben is kissé, de ebben főleg - elmentünk a misztikus vonal felé ezzel a jóslással. Én nagyon szeretném, ha mindenre lenne racionális magyarázat, és nem „varázslattal" tudnánk le ezt a nagy rejtélyt. Mert a történet nagyon izgalmas. Végigizgultam az egészet.

„Becsukom a szemem, és lassan kifújom a levegőt. Hogyan hiányozhat valaki, akire még csak nem is emlékszem?"

Furcsa még, hogy miért szerepelnek francia szavak a könyvben. Csak azért, mert az írónőknek tetszett a nyelv, jó a hangzása, vagy ennek is oka van?

Kíváncsian várom a befejező részt, bár kicsit félelemmel telve.

Pontozás: 4/5
Írta: Sziszi