"A jó könyv mindig megtalálta, ma is megtalálja azokat, akiknek íródott." - Vavyan Fable

2019. február 9.

Colleen Hoover - Csúf szerelem

Ha meg akarod szegni a szabályokat, készülj fel rá, hogy összetörik a szíved.
Amikor Tate Collins találkozik Miles Archer pilótával, tudja, hogy ez nem szerelem első látásra, sőt, még barátságnak is kevés. Az egyetlen, ami összeköti őket, a tagadhatatlan, kölcsönös fizikai vonzalom. Amikor a vágyaik felszínre törnek, rájönnek, hogy tökéletes párt alkotnak. A férfi nem akar szerelmet, a nőnek pedig nincs ideje rá, így nem marad más, csak a szex. A kapcsolatuk meglepően jól működik, amíg Tate betartja Miles két szabályát:
Ne kérdezz a múltról!
Ne várj semmit a jövőtől!
Eleinte úgy tűnik, tudják kezelni a helyzetet, de aztán gyorsan ráébrednek, hogy semmi sem olyan egyszerű, mint hitték. A szív érzelmekkel telik meg. Az ígéretet megszegik. A szabályok összekuszálódnak. A szerelem csúf fordulatot vesz.
Az őszinte szerelem, a testi vágy és titokzatos múlt örök harcának története.

Szeptemberben találtam szemben magam a könyvvel, és amint realizáltam, hogy még nincs a birtokomban, az első dolgom volt, hogy beszerezzem. Aztán viszont nem volt időm kézbe venni, így felraktam a polcra ínségesebb időkre. Ezután jött a vizsgaidőszak, és csak most, kissé fellélegezve jutott újra eszembe. Így valamelyik délután belekezdtem, és másnap délutánig le sem tettem. Most egy dolgot mondok: Úristen! Megint. CoHo, imádlak!

Ha választanom kéne, hogy ki legyen az a kizárólagos író(nő), akinek a könyveit egész hátralévő életemben olvashatom, minden kétséget kizáróan Colleen Hoover lenne. Elmondhatatlan az a bizonyosság, amellyel egy, az ő neve által fémjelzett könyvet olvasok. Már az első sortól tudom, hogy imádni fogom.
,,Így van ez, ha az embernek megtetszik valaki. Az egyik pillanatban még nem létezik, aztán hirtelen betölt mindent, akár akarod, akár nem."
Ezúttal váltott szemszöget, egyben múlt-jelen váltakozást kapunk fejezetenként. Így tárul elénk két történet: egy Miles múltjáról, a másik Miles és Tate jelenéről. Csíptem Tate-et. És Miles? Ó, Miles... Hát igen. Szerelem volt első látásra, legalábbis részemről. Az első perctől kezdve meg akartam őt fejteni. Annyira kézzelfoghatóvá válik a köztük lévő vonzalom. Colleen pedig pontosan tudja, hogy építse fel gyötrően jól a szerelmi szálat. Olyan remekül bánik a szavakkal, hogy percek alatt a bábujává válok, amit úgy rángat, ahogy csak akar. Én nevettem, sírtam örömömben, aztán bánatomban.

Imádtam, hogy ezúttal is különlegesek voltak a szereplők, hiszen Miles pilóta, Tate pedig nővér volt. Az egyik felem alig várta, hogy kiderüljön, mi sebezte meg annyira Milest, hogy így elforduljon a szerelemtől, a másik részem rettegett attól, hogy megtudja. Hiszen Miles csak szexet akar a nőtől, aki belemegy, mert el sem tudja képzelni, hogy ettől a pasastól valami komolyabbra vágyjon. A pikáns jeleneteknél Tate-tel együtt kapkodtam a levegőt. Néha pedig legszívesebben átnyúltam volna a sorokon keresztül, hogy megrángassam Miles-t a széles vállainál fogva. (Hogy aztán persze kiránthassam magam mellé.)

Miles után a kedvenc karakterem a Kapitány. Színessé, humorossá tette a könyvet, örültem, hogy vidámságot csempészett oda, ahol a legjobban fájt. Bírtam az öreget, ahogy a beszólásaival helyretette az embereket, és Tate legjobb barátjává vált, bármilyen furcsa is legyen ez.
,,– Tate! – szólal meg anélkül, hogy felém fordulna. – Egy férfi lelke néha nem elég erős ahhoz, hogy megküzdjön a múlt démonaival. - Kinyitja az ajtót, és bemegy. – Talán a fiú útközben valahol elveszítette a lelkét."
Az írónő megint betalált tehát. Olyan érzés, mintha nekem írna, mintha tudná, mire vágyom. Megint bővült a könyves álompasi listám. Tudjátok, melyek a legjobb könyvek? Amelyek végén ürességet érzel. Én most pontosan így vagyok ezzel, és biztos vagyok benne, hogy még napokig nem ereszt majd a hiány. Ezek után akárhányszor repülőüzemmódba teszem majd a telefonom, mindig Miles-ra fogok gondolni.

Írta: Sziszi
Pontozás: 5/5

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése