"A jó könyv mindig megtalálta, ma is megtalálja azokat, akiknek íródott." - Vavyan Fable

2013. május 19.

Pittacus Lore - Lorieni krónikák 2-3.

Sziasztok!

Ezt a két könyvet még régebben olvastam, csak valahogy sosem jutottam el odáig, hogy kritikát is írjak róluk.

Így, körülbelül egy hónap után, már csak felületesen tudok nektek véleményt mondani, de remélem, ez is megteszi :)





"Kilencen érkeztünk a Földre. Vajon megváltoztunk-e az eltelt idő alatt? Mindannyian hiszünk még a küldetésünkben? Nem tudhatom. Hatan maradtunk. Rejtőzünk, bujkálunk, és még csak nem is találkozhatunk. Lassanként kialakulnak a tálentumaink, és nemsokára készen állunk a harcra.
Vajon John Smith csakugyan a Negyedik, ahogy sejtem, és felbukkanása az a jel, amit már annyira vártam? És merre lehet Ötödik és Hatodik? Egyikük talán az a hollófekete hajú lány, akit az álmaimban láttam, aki olyan erővel bír, amilyet azelőtt el sem tudtam volna képzelni. Aki talán elég erős ahhoz, hogy összegyűjtsön bennünket.
Elsőt Malajziában kapták el.
Másodikat Angliában.
Harmadikat Kenyában ölték meg.
Negyedikkel Ohióban próbáltak végezni - de megúszta.
Én Hetedik vagyok.
A hat megmaradt Védő egyike.
Készen állok a harcra.
A "Hatok hatalma" egy pillanatra sem engedi lankadni az olvasó figyelmét. Egymást követik az izgalmasabbnál izgalmasabb fejezetek: a mogadoriak főhadiszállásának megrohamozása, a Sarah házánál lejátszódó események vagy Kilencedik felbukkanása egyértelműen filmvászonra kívánkozik. Csupa kiválóan megkomponált, gondosan kidolgozott jelenet, amely csak arra vár, hogy Hollywood lecsapjon rá."



"A Negyedik és A Hatok hatalma folytatása - a Lorieni Krónikák harmadik könyve. Pittacus Lore a lorieni Bölcsek bölcse. Tizenkét éve él a Földön, készül a bolygó sorsát meghatározó, mindent eldöntő háborúra. Tartózkodási helye ismeretlen...
Kilencen érkeztünk a Földre. El kellett menekülnünk a Lorienről, mert bolygónkat megtámadták a gyilkos mogadoriak. Érkezéskor elváltunk, és egymástól távol húztuk meg magunkat.
Köztetek élünk. Hétköznapi tiniknek nézünk ki. Ugyanazt a nyelvet beszéljük, mint ti. De másmilyenek vagyunk. Olyan hatalommal rendelkezünk, amiről nem is álmodhattok. Elképzelni sem tudjátok, milyen erősek és gyorsak vagyunk.
Míg rá nem bukkantam negyedikre, egyedül menekültem és bujkáltam, egyedül küzdöttem az életben maradásért. Együtt még erősebbek vagyunk, mint külön. Ám hamarosan el kellett válnunk. Spanyolországba utaztam, hogy megkeressen Hetediket. Most pedig vele együtt indulnunk Negyedik után. Meg kell találnunk, mielőtt a mogadoriak kezébe kerül.
Elsővel Malajziában végeztek. Másodikkal Angliában.
Harmadikat Kenyában ölték meg.
Engem New York kaptak el - de sikerült megszöknöm.
Hatodik vagyok. 
Be akarják fejezni, amit elkezdtek.
De ahhoz le kellene győzniük minket."

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az első rész számomra nem volt nagy szám. Sőt. 
Elég sok időbe telt, mire elolvastam, bár nem volt annyira rossz. 

A második és harmadik kötet viszont messze túlszárnyalta. Izgalmasabb, viccesebb, akciódúsabb volt. 
Nagyon jók voltak a szemszögváltások, a különböző tálentumok, jobban megismerhettük a Védőket, a főgonoszt, és magát a Lorient is. 

A kezdeti vánszorgás után beindult a történet. Volt benne szerelmi szál is, ami eléggé kezdetleges, de hozott egy kis frissességet a sztoriba. 
A harmadik kötet címét viszont nem nagyon értem. Kilencedik titka... Nem volt semmiféle titka. Vagy ha van is neki, ebben a részben nem derült rá fény. 

Lényeg, hogy az első részhez képest jelentős fejlődést mutatott a Pittacus Lore néven alkotó írópáros. 
Gratula nekik :) 

Pontozás: 
Hatok hatalma: 5/4
Kilencedik titka: 5/4

Néhány a kedvenc idézeteim közül: 
Ha ismersz olyat, aki alkoholba akarja fojtani a bánatát, világosítsd föl, hogy a bánat tud úszni.
– Mi a titkod, hogy mindig ilyen vidám vagy?
– Alkohol – feleli fanyar mosollyal. Tölt magának a palackból. – Másoknak nem ajánlanám. De nekem bevált.
– Ne mozdulj! – harsan egy hang a hátam mögül. – Kezeket fel!
A rendőr felé fordulok. Pisztoly híján az elektromos sokkolóját szegezi a mellkasomnak.
– Most akkor tegyem fel a kezem, vagy ne mozduljak? – kérdezem. – A kettő egyszerre nem megy.
Bekapcsolja a sokkolóját.
– Ne okoskodj, öcsi!
Kilencedik Ellára pillant, majd rám, és így szól:
– Hölgyeké az elsőbbség.
Ella elindul lefelé, és amikor eltűnik, Kilencedik vigyorogva rám néz.
– Így is jó, de én rád gondoltam, Negyedik.
– Tisztára, mint egy földönkívüli! – kiált fel teátrálisan, aztán észbe kap, és hátrapillant. – Bocsi, ne vegyétek zokon – teszi hozzá sután.

Arról viszont, hogy meg lesz-e filmesítve a sorozat többi része, semmi hír nincs. Őszintén szólva, szerintem nem túl valószínű.

Írta: Pocok

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése