Úgy van. Telefonál a legjobb barátnőjével, csokoládét majszol és hetekig dagonyázik a boldogtalanságban.
Csak az a bökkenő, hogy az akarata ellenére időutazóvá vált Gwendolynnak egészen más dolgokra kell tartalékolnia az energiáit: például a túlélésre. Mert azok a szálak, amelyeket a kétes hírű Saint Germain gróf még a múltban illesztett egymáshoz, immár a jelenben is veszélyes hálóvá szövődtek.
Ahhoz, hogy felfedjék a titkot, Gideonnak és Gwendolynnak nem elég eltáncolni egy menüettet a 17. század egyik legpompásabb bálján, hanem hanyatt-homlok kell belevetniük magukat a kalandokba bármelyik évről is legyen szó…
Érzelmi hullámvasút az évszázadokon keresztül: Gideon és Gwen kalandjai Kerstin Gier, kitűnő bestseller-szerző tollából.
Beleszeretsz!
Először is szeretnék egy kis magyarázatot adni nektek. Mert ezt a kritikát most kivételesen én írom (Honey), pedig a sorozat többi részéről Pocoktól olvashattatok. De én hamarabb olvastam el, és Pocok megkért, hogy írjam meg ezt a bejegyzést, én pedig örömmel elvállaltam. :) Mivel Pocok jóval szigorúbban szokott osztályozni... azaz pontozni, most megpróbálok egy kicsit én is szőrösszívű lenni, hogy össze tudjátok hasonlítani a sorozat előző részeivel. :D
Na, befejeztem a felesleges dumát, jöhet a kritika!
Hát, elárulom nektek, hogy sem a Rubinvörösért, sem a Zafírkékért nem voltam nagyon-nagyon odáig. Persze, természetesen tetszett, meg minden, de egyetértettem Pocok 3,5-ös pontozásával, vagyis nem voltam teljesen elvarázsolva. Azért annyira tetszett, hogy megvegyem a következő részeket.
Szerencsére.
Mert a Smaragdzöld végén (meg közben is) csak ennyit tudtam kipréselni magamból: HŰ!
Ugyebár az előző részekben már tudjuk, hogy van valami rejtély a gróf körül, aminek köze lehet Lucy és Paul távozásához. Nos, az előző részek is izgalom dúsak voltak, de mivel ez volt a trilógia befejező része, mindenki kitalálhatta, hogy ebben a részben fog lelepleződni minden, most fog lehullani a lepel, most ugrik a majom a vízbe, stb...
A könyv elején még ott tartottam gondolatban, hogy ez a kötet sem fog többet kapni 3,5-nél, sajnos.
De annyira hihetetlenül sokat nevettem rajta, mint szerintem még egy könyvön sem. Én nem vagyok az a típus, aki minden harmadik mondatban talál valami nevetségeset, de a Smaragdzöld, áh! Ez a humor egyszerűen frenetikus volt, és nagyon jól esett! :)
Xemerius! ♥ Imádni való kis szellem... jaj, elnézést! Démon! :D Nekem is feltétlen be kell szereznem egyet! :D
Aztán Madame Rossini is sokszor volt mulattató, meg hát eleve Gwenny gondolatai.
És a könyv végére az izgalom is megérkezett, dögivel!
Én nagyon kellemeset csalódtam, néha nagyon megdöbbentem. :o A rejtélyek nagyon jól lettek kitalálva, megoldva, sok csavar volt, végre!
Persze voltak elég kiszámítható részek, de én nem agyaltam inkább, hogy mi lesz a következő lépés, hanem olvastam. Szóval semmit nem találtam ki előre :D
A szerelmi szál vééééégreee (!!!) bepörgött kicsit. Gideont nem lehet nem imádni, főleg a könyv második felében *-*
Charlotte egyszerűen csak Charlotte volt, viszont akadt még egy karakter, akit nagyon bírtam. :D Mégpedig Mr Bernhard, ja, és Lucas :) Többet nem mondok, mert elég spoileres lenne :/
Tehát vicces volt, ROMANTIKUS (éljeeen, éljeeen, éljeeen!!! imádtam ^^), izgalmas, kalandos és nagyon szórakoztató!
A végére érve csak néztem, és nem hittem el, jobban mondva, nem akartam elhinni, hogy vége a sorozatnak. Rettenetesen sajnáltam! :(
(Csak így, zárójelesen megjegyzem, hogy én még a köszönetnyilvánításon is nevettem egy sort! :D)
Néhány helyezés, amit a könyv kapott a moly.hu-n:
A végén (tudom, az elején kellett egy kis bevezetés :)) tényleg annyira bepörgött és annyira tetszett, hogy szívem szerint megadnám az 5 pontot, csillag nélkül. De megfogadtam, hogy szőrösszívű leszek.
Pontozás: 4' (nagyon erős)
Írta: Honey:)
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése