"A jó könyv mindig megtalálta, ma is megtalálja azokat, akiknek íródott." - Vavyan Fable

2014. június 2.

Kiera Cass - Párválasztó

Harmincöt lány. Egy korona. Egy lehetőség, ami az életben csak egyszer adódik. A Párválasztóban részt vevő harmincöt lány számára ez életük legnagyobb esélye. Egy lehetőség arra, hogy kiszabaduljanak abból az életből, amibe beleszülettek. Hogy belépjenek egy világba, amiben csillogó ruhákat és felbecsülhetetlen értékű ékszereket hordanak. Hogy palotában lakjanak és a csodás Maxon herceg szívéért vetekedjenek egymással. America Singer számára azonban kész rémálom Kiválasztottnak lenni. Azt jelenti ugyanis, hogy hátat kell fordítania titkos szerelmesének, Aspennek, aki egy alsóbbrendű kasztba tartozik. El kell hagynia az otthonát, hogy beszálljon az ádáz küzdelembe egy koronáért, amire nem is vágyik. Egy palotában kell élnie, amit a lázadók erőszakos támadásai fenyegetnek állandóan. Aztán America megismeri Maxon herceget. Lassan megkérdőjelezi addigi terveit, és rádöbben arra, hogy az élet, amiről mindig is álmodott, talán köszönő viszonyban sincs a jövővel, amit korábban még csak el sem képzelt volna.

Mivel a Moly nemrég teljesen bezsongott a sorozat utolsó részének, Az Igazinak a megjelenésétől, úgy döntöttem, ekkora felhajtás után ideje lesz nekem is belevágni a Párválasztóba, aztán majd meglátjuk, szeretjük-e egymást.

Az alaptörténet szerint túl vagyunk a IV. világháborún is, és a főszereplőnk, America egy viszonylag fiatal államban, Illéában él. Az országban hagyomány, hogy a trónörökös herceg a Párválasztó segítségével találja meg szíve választottját, aki később majd a királynője lesz.
Americát beválogatják a Párválasztóba, és minden igyekezete ellenére egészen a palotáig jut, ahol a másik harmincnégy leányzóval fognak éldegélni egészen addig, amíg Maxon herceg döntést nem hoz.
"– Ugyan már, America! Csak észrevetted a szemét meg a hangját…
– Kivéve, amikor elneveti magát! – (…)
– Na jó, a nevetése tényleg vicces kicsit, de azért az is cuki.
– Na persze, már amennyiben élvezed az asztmaroham füledben felhangzó édes dallamát minden alkalommal, ahányszor csak elmondasz egy viccet."
Oké, utálni fogtok, de én ezt a Párválasztót egy bődületesen nagy ökörségnek tartom. Illéának komoly gondjai vannak a lázadókkal, a szomszédos államokkal, magával a néppel is, hiszen a nagy részük az éhhalállal küzd, erre mit csinálnak? Gigantikus mennyiségű pénzeket kidobnak arra, hogy a drága hercegecske szerelemre leljen.

De nem. Elvileg nem is ez az egész lényege, hanem hogy így tartsák a kapcsolatot az alattvalókkal. Az egészet úgy állítják be, mintha a nép javát szolgálná, pedig csak annak a családnak lesz előnyős, akinek a lánya megnyeri a Párválasztót. A herceg folyamatosan szenved, a beválogatott menyasszonyjelöltek nagy része a koronáért áhítozik, nem a trónörökösért, és mindeközben folyamatosan költik a pénzt a szép ruhákra és drága ajándékokra.
Jelentem, a nép éhezik. Lázadások vannak. Ők meg Párválasztót tartanak.

Leszögezném, hogy nem az írónővel van problémám. Szerintem nagyon eredeti ötlet volt egy efféle eseményről írni, de számomra iszonyú logikátlan, hogy ilyen körülmények között "nagy Ő valóságshowt" tartanak.Mindenesetre ez nem akkora baki, ha figyelembe vesszük a disztópia besorolást.

A főszereplőnk viszont… America Singer már nem baki. Ő egy baleset. Egy katasztrófa.
A könyv elején teljesen együtt éreztem vele, amiért benevezett a Párválasztóra. Ellenben utána olyannyira döntésképtelenné válik, hogy az már fájdalmas.
Sír, mert haza akar menni, aztán maradni akar. Egyszer ezt a fiút szereti, majd a másikat. Megfogadja, hogy ő bizony nem akar ebben az egészben részt venni, de utána mégis?
Micsoda?!
America nem buta, nem csúnya, nem tehetségtelen. Nem. Helyette döntésképtelen, határozatlan.

Maxon herceg meg a másik díszpinty.
SPOILER!
Kiönti a lelkét Americának, hogy neki ő kell, és el tudja mellette képzelni az életét s a többi, erre mit csinál? Ahelyett, hogy Americát győztesnek ítélné, tovább szédíti a többi lányt.
Arról már ne is beszéljünk, hogy őhercegsége mekkora béna a nők ügyében.
SPOILER VÉGE!
"– Ennél zavarba ejtőbb dolog már nincs is – súgta oda riadtan. – Halvány fogalmam sincs arról, hogyan állíthatnám el a könnyeiket.
Íme, a férfi, aki egy napon országunk vezetője lesz."
A másik fiúkarakterünk ellenben erőteljes jellem, és a bukdácsoló Maxonnal szemben seperc alatt leszédít minket a lábunkról. Aspent az összes szerencsétlensége és büszkesége ellenére is imádtam.

A cselekmény nagyrészt őgyelgett, semmi nagy volumenű, központi esemény nem volt. Inkább csak bandukoltunk a palota falai közt – szó szerint a falai közt, alig láttunk valamit a külvilágból -, néha megtámadták a szereplőket a lázadók, vagy a lányok féltékenyek lettek egymásra, netán elragadta őket a versenyszellem, plusz természetesen ment a szokásos drámázás a szerelmi háromszög körül.
(Slussz poén, hogy az igazi, valódi háromszög az utolsó hetven oldalon jelenik meg, addig inkább a háttérben lappang.)
Borítók terén a sorozat fenomenálisan teljesített.
Ám minden rossz ellenére a könyv magával ragadott, a szereplők érdekesek, kidolgozott jellemek voltak.
Bevallom, nem estem hasra a Párválasztótól, de mégis könnyed kikapcsolódást nyújtott, tökéletes egy nyaralásra vagy egy eseménytelen nyári napra. 

Trailer:

Pontozás: 5/4 (Csak és kizárólag Aspen miatt.)
Írta: Pocok

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése