Egy házaspár, akiknek megvan mindene. Mesés, Hollywood-i karrier, két csodálatos gyerek, impozáns villa Beverly Hills-ben. Ami pedig a legfontosabb: Heily és Nick egymás iránt érzett szenvedélyes szerelme mit sem csökkent az évek során.
Csakhogy egy ártatlan, családi ünnepen történik valami…
Felbukkan egy titokzatos asszony, aki a megszólalásig hasonlít Nick balkézről született kislánya, Nikki édesanyjára. A helyzet lehetetlen, valószínűtlen, ijesztő, hiszen a nő sok évvel ezelőtt meghalt. Az ismeretlen ismerős megjelenése valóságos lavinát indít el: az „álompár” kapcsolata, tehetséges kamaszlányuk törékeny lelkivilága, és maga, a féltett családi egység is veszélybe kerül, miközben mindenki azon kattog: MIÉRT TÉRT VISSZA ENNYI ÉV UTÁN?
Szurovecz Kitti Libri Aranykönyv TOP10-es trilógiájának befejező részében szívrepesztő és megdöbbentő titkokra derül fény, és minden eddigit felülmúló izgalmak várnak az Olvasókra! A sikersorozat részei külön-külön is kerek történetet alkotnak – hagyd, hogy magába zárjon Heily és Nick filmszerű világa!
Sziasztok!
Ne haragudjatok, hogy majdnem öt hónapnyi szünet után most írok nektek, de közbejött egy kis ez az. Hamarosan azonban jelentkezem egy újabb kritikával is. :)
Ugyanezt vártam a befejező kötettől is, és talán ez volt a baj - mármint, hogy elvárásokkal fogtam neki. Meg kéne már tanulnom, hogy ilyet nem szabad.
Nem azt mondom, hogy nem kaptam meg, de semmiképpen nem olyan szinten, mint az első két részben. Persze, volt itt is izgalom, de számomra túl kiszámítható, egy icipicit talán erőltetett lett.
Ne értsetek félre; én még mindig imádom Kitti stílusát.
Voltak olyan pillanatok, mikor majdnem elolvadtam, voltak, mikor mosolyogtam, vagy fennhangon nevettem. Volt ugyan, hogy az izgalom is elkapott, de ezúttal nem tartott annyira markában az írónő, mint a korábbi részekben.
Magam sem tudom megfogalmazni mi, de valami hiányzott nekem.
Örültem, hogy a szereplők viselkedése valósághű ( tényleg aggódnak, mikor felbolygatják a családi idillt), de nem igazán voltam elragadtatva Nick nagyképűségétől, mikor valaki behúzott az egójának. Persze, értem én; a való életben sem tökéletes senki, Nicknek is megvan a hibája.
Szerintem Heily sokkal inkább helyén kezelte a dolgot, mint a férje. Kezdve ott, hogy Nicknek egy ilyen titkot nem kellett volna eltussolnia, akármennyire is próbálta védeni a feleségét.
Heily érettebb, higgadtabb, bátrabb és önzetlenebb.
„Daniel elmerengett Sandra mondatain, a szentimentális tézisen, miszerint ha sokáig húzzuk az időt, lekéshetünk a saját szeretteinkről. De kik is ők valójában? Azok, akik mellettünk éltek, de nem törődtek velünk, vagy azok, akik, ha csak távolról is, de mindig segítették az utunkat? Azok, akik centiméternyi távolságból romboltak, vagy azok, akik mérföldekről építettek?"Ha már önzetlenség, akkor Rebeka. Talán az egész sorozat alatt a legönzetlenebb karakter, aki annak idején képes volt elengedni Nicket. Most mégis visszatért. Vajon mit akar?
Vártam a nagy bummot, én tényleg nagyon vártam. Nem kellett volna.
Nem azt mondom, hogy nem értem az okot, vagy nem tartom jogosnak a visszatérést, de azt hiszem, nagyobb csavarra számítottam.
Akiket viszont imádtam: Daniel én Nikki.
Mondjuk Nikki számomra kicsit fiatal volt (13 éves!) tekintve, hogy egy 17 éves sráccal fonódott össze a sorsa, de Daniel személye elfeledtetett velem mindent.
Nos, igen. Daniel. A Smaragdfény abszolút ékköve. Ez vitathatatlan. Az ő háttértörténete, személyisége és sármja leragyog a papírról. :) Bár a háttértörténetén nincs mi ragyogjon...
Azt azért hozzá kell tennem, hogy ezen a részen nem sírtam, ami nálam nagy szó. Tehát meghatni sem sikerült annyira, mint szerettem volna, és ahogyan a trilógia előző részeiben sikerült is. :/
Rövid, kapkodós, összeszedetlen kritika lett, de kérlek nézzétek el nekem!
És akkor a legfontosabb kérdés maradt hátra:
Gyémántfiú/Borostyánkönny/Smaragdfény?
Gyémántfiú. :) Akármennyire is imádtam a Borostyánkönnyet, az első rész varázsa számomra felülmúlhatatlan.
Pontozás: 4/5
Írta: Honey :)
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése