Scott Westerfeld - Szépek

Sziasztok!

Végre sikerült megkaparintanom a Csúfok sorozat második részét, a Szépeket.

Alig két nap alatt elolvastam, de ez senkit ne tévesszen meg. Nem azért, mert annyira elájultam tőle. (Csupán csak sietnem kell, hogy bepótoljam a lemaradást.)

A végén úgy elkezdtem szidni a könyvet, mint néha a matek házikat. Egyszerűen… egyszerűen… *tépi a haját*

Ha valaha is újra akarom olvasni ezt a sorozatot, kössetek ki egy villanypóznához, és addig ne engedjetek el, amíg el nem múlik ez az irreális érzésem. Komolyan.

Kezdjük az elején.

Szereplők. Tally. A főhős. Nem mondom, hogy sötét, de olyan szerencsétlen, hogy az már rendesen fájt. A világban nincsen semmi humora, sem stílusa, csak egy az összes többi buta szép közül. Egy idióta.

Zane. Őt kedveltem. Ő meg David alkotják majd azt a hihetetlen szerelmi háromszöget… *irónia*

Shay. Ő Tally legjobb barátnője. Ez a csaj egy szociopata!!!!!!! Zárjátok gumiszobába!!!!! Azonnal!!!!

Ennyit a szereplőkről. Lássuk a cselekményt.

Tehát. Van ez a szürreális és totál hihetetlen világ, ahol az embereket topmodellekké műtik (tényleg???? ) , és úgy nevezetett defektusokat tesznek az agyukba, hogy ne legyen a többiekkel konfliktusok, stb. Ezt az író gyakran írja agykárosodásnak, mert sebet ejtenek a szépek agyain. Ez nem betegség. Ez egy seb. És ugyebár az ember nem tudja csak úgy meggyógyítani az agyában keletkezett sebeket. SPOILER! Akkor Tally hogy a bánatba gyógyul meg magától???????? Az ember nem képes rá, hogy az agyában turkászva bekötögesse a sebeit. Hol a logika? Elbújt Tally hatalmas és lenyűgöző feje mögé! SPOILER VÉGE!

A másik. Ahhoz, hogy „pengék” legyenek, „fel kell pörögniük”, meg „vagánynak” kell lenniük. Ergo amikor felmegy a pulzusuk 200-ra, akkor nem hatnak rájuk a defektusok? Mi van? Mekkora hülyeség ez a pengeség?

Ó, igen. SPOILER! A különlegesek érzik a félelem szagát. Ööö… oké. Azt nem a vámpírok szokták? Egy normális ember hogy a bánatban érezheti a félelem szagát? Megint eltűnt a logika. Tallynek a fejét kellett volna kicsit kisebbre műteni, nem a csípőkerületét. SPOILER VÉGE!

Most jön az egyik olyan tényező, amin hátast dobtam.

Szerelmi. Háromszög. David. Tally. Zane. Aha. Persze.

Az egész háromszög annyiból állt, hogy Zane meg David kibeszélik Tallyt, aztán Tally leüvölti az egyik srác fejét, és kész a választás. Három perc alatt elintézi azt, ami az Alkonyatban és a Csontvárosban minimum 3 részen át ment. *koppan a feje az asztalon*

Tally… Tally… Nem találok szavakat arra a lányra. És még ő a szuper okos meg szupererős meg szuperügyes.

A végén meg a csavar… Bár az nem hiszem, hogy csavar. Inkább valami elbénázott fenyegetésszerű izé. 

És miért van Tallynek hercegnő komplexusa? Nem komplett az a csaj.

Humor az semmi nincs a könyvben. Az éhezők viadalán többször mosolyogtam, mint ezen.

Mit szerettem benne? SEMMIT! Talán azt a büdös emberkét, akivel Tally kóborol… Hogy is hívták? Andrew?

Mit utáltam? Az egészet! Logikátlan! A világfelépítés semmi! Olajpestis? Tényleg? Komolyan?  *szemöldök fel*

Egyszerűen annyira fájdalmas volt az egész könyv, hogy most már nem bírok ránézni a fantasykra… Már ha ez fantasy volt. Apropó, el lehet filózni rajta, hogy ez a könyv disztópia, vagy utópia… Házi feladat az olyan türelmes embereknek, akik ismerik a regényt.  

Összességében azoknak, akik olvasták az első részt, és tetszett nekik, ez is szerethető olvasmány lesz, mert nagyságrendekkel jobb, mint az előző könyv. Mindenesetre nekem már a hideg futkározik a hátamon attól is, ha csak ránézek arra a borítóra. Brrr… Vagy inkább: Wáááá!

Írta: Pocok         

Pontozás: 5/3