Szurovecz Kitti - Fényemberek 2. A fény árnyéka

Sziasztok!
Az egyik kedvenc könyvsorozatom második része novemberben jelent meg. Én elsők között kaptam kezeim közé, dedikáltan, és most meg is írom nektek róla a kritikát. :)

Egy lány, akiben tudatosul, hogy ő nem csak egy new yorki, szürke egérke, hanem egy természetfeletti lény. Egy lány, aki egyetlen döntésével képes megváltoztatni a világban a jó és rossz egyensúlyát. Egy lány, akinek kegyeiért az Égi Fény és az Örök Sötétség világa egyaránt küzd.
Egy lány, akit egyik napról a másikra elhagy a szerelme… Jane Andrews összeomlik.
Miközben próbálja megragasztani darabokra tört élete üvegcserepeit, egyik jel a másik után utal arra, hogy ami történt, nyomokban sem véletlen. Feltűnik valaki, akivel senki sem számolt…

„Az élőhalott magához láncolja azt, aki egykor szerette. Megbűvöli, így az áldozat nem vesz észre maga körül senki mást. A zombi pedig szépen, lassan, gyöngéden kiszívja a szerencsétlenből az éltető erőt. Az energiavámpír a világ legborzalmasabb teremtménye.”

Jane misztikus léte, a szerelmi élete, sorsának egésze összefonódik azzal, hogy a jó és rossz világában bekövetkező változás szükségszerű. Eljön, utolér, hiába menekül előle Fényember, Őrangyal, Pokolszolga vagy épp Halandó. Létezik-e olyan ügy, amiért Égiek és Sötétek képesek összefogni? Mindez kiderül a Fényemberek misztikus trilógia sodró, eseménydús, romantikus második részéből.

***

Már megint szuperságosan (aki nem érti, az nézze meg a Ramona és Beezus című filmet :D) boldog vagyok, és szomorú.
Boldog, mert egy fantasztikusan jó könyvet olvashattam, és szomorú, mert már megint vége. :(
Így szokott ez lenni... A jó könyveknél pikkpakk eljön az utolsó oldal, bezzeg egy uncsinál... Soha! :/

Akkor lássuk röviden a történetet (nem leszek spoileresebb, mint a fülszöveg), de közben kitérek a szereplőkre is:

Igen, igaz, hogy Jane-t elhagyja Chris. Jane maga alatt van, de ő az Amphibia, nem hagyhatja el magát!
Jól is nézne ki a világ, ha az, akitől függ a jó és a rossz egyensúlya ilyen könnyen beadná a derekát! Pedig nagy a kísértés, hogy Jane beálljon a Sötétekhez, miután haragja kiolthatatlan Astrid iránt, hiszen elvette tőle azt, aki számára a világot jelentette. Az egyetlen embert, aki még megmaradt számára.
Vajon Jane képes elnyomni a benne tomboló ördögöt?

És mi az oka annak, hogy Chris olyan hirtelen, olyan váratlanul szűnt meg szeretni őt? Mint derült égből villámcsapás.
Ahogy Astrid mondaná: Semmi sem történik véletlenül.
Aztán ott van még Matt. Az első rész az ő titokzatos levelével ért véget. Most az ő története is tovább folytatódik. Nem is akárhogy!
És a tettei komoly következményeket vonhatnak maguk után.

Mikor úgy tűnik, nincs más megoldás, Jane találhat még egy kiskaput?
Vajon lehetséges az, hogy megváltoztassunk olyan hibákat, amiket a múltban követtünk el?

Akkor a szereplők:
Matt: ha hiszitek, ha nem, én megszerettem. Sokat alakult a történet során. És egyre szimpatikusabb lett.

Chris: ebbe a srácba még mindig bele vagyok zúgva. Tegyen bármit is! :D

Jane: az egyik kedvenc karakterem! Az első rész óta rengeteget fejlődött, de ha csak ezt a részt tekintjük, akkor is! *_* Kezdi elhinni magáról, hogy bizony ő az Amphibia.

Linette: Jaj! Ő is az egyik kedvencem! :D Nagyon bírom a csajszit, olyan kis pörgős, sosem gondolkozik, szeretni való! Jókat lehetett rajta nevetni. *muffinos fejfás rész :D*

Helena: Őt az első részben nem igazán szerettem, mert nem kedvelte Jane-t. :D Most viszont Helena (ebben a részben sokkal szimpatikusabb volt) története is 360°-os fordulatot vesz, és én megint csak Astridtól idézek: Minden okkal történik! *dörzsöli a tenyerét* *most belebújhatok az Úrnő szerepébe, és idegesíthetlek titeket a rébuszaimmal XD*

Margaret néni: Chris nagymamája! Meg kell hagyni, nem egy tipikus visszafogott nagyi!:D Áh, ő a másik kedvenc szereplőm! :D

Keira: Azt hiszem, róla nem igazán tudok spoilermentesen írni, szóval inkább csak annyit, hogy szerepel ebben a részben. :D És a kisfia is, aki viszont belopta magát a szívembe. :)

Abraham: ... :) Már az első részben is szimpatikus volt, amiért segített Jane-nek.

Persze vannak még szereplők, de vagy nagyon spoileres lenne róluk írnom, vagy kevés szerepük volt. :)

Véleményem:
Mint már a bejegyzés elején is mondtam, Kitti legújabb könyve; az ötödik, újra fantasztikusan sikerült!
Sok csavar, meglepő fordulatok, romantika, izgalom és fantasy részek.
A könyv egy részén szétizgultam magam *visszagondol*...NAGYON izgi volt!
Sokat nevettem is *még mindig a muffinos megjegyzésen mosolyog*.
És itt a nagy kérdés, hogy sírtam-e? Mert hogy én mindig szoktam... Kapaszkodj meg! Nem sírtam! Hogy lehet ez? Sehogy. Csak vicceltem! XD Naná hogy bőgtem! Hogy konkrétan min, azt nem árulom el, de könnyeztem az elején, a közepén és a végén is. :D

A könyv három szemszögben íródott. Matt, Chris és Jane. Legtöbb fejezet Jane szemén keresztül olvasható, legkevesebb talán Chris-én, de nem vagyok benne biztos. *sóhajt egyet, és előveszi a könyvet* NEM! Mert Matt egy fejezettel lemaradt! :D
Szerencsére a kedvenc időmben írt Kitti: múlt idő E/1. *_*

Kittinek már írtam levelet a véleményemről, ebből szeretnék most idézni:
"A köszönetnyilvánítás után még lapoztam volna, de sajnos már nem volt hova.  Aztán felsóhajtottam: - Basszus... már megint vége! :("

Egy TALÁN picit SPOILERES kérdésféle:
"Az a levél a végén (Honey: Kitti szereti levéllel zárni a történeteket  :D)... most törhetem a fejem, hogy vajon hogyan fogják megoldani.  Hogy a Fényemberek és a Sötétek összefognak-e a közös cél érdekében, vagy sem?" (VÉGE)
Olvassátok el! BIZTOS, hogy nem fogtok csalódni, hiszen Kitti írta. :)
Már csak az a kérdés, hogy ezt a részt hogyan lehet felülmúlni? :/ :P

Annnnnyira szeretem, mikor Kitti sokatmondó szövegeket ír! Gyönyörűségesen fogalmaz. És mindig annyi igazság van a szavaiban! Érdemes belegondolni a mondatokba. :)
Engedjétek meg, hogy idézzek a 399. oldalról, Jane szemszögéből:
Van egy jó oldala annak, ha a rémálmod már valóra vált. Az, hogy utána elfelejted, milyen érzés félni. Hiszen ha megtörtént a legrosszabb, már nincs mitől tartani - attól kezdve életed minden egyes perce könnyű szárnyalás. 
Köszönöm szépen Kitti, hogy van egy írónő, akiben tényleg sosem kell csalódnom! És köszönöm, hogy olvashattam egy újabb nagyszerű regényt!!! :)))

Pontozás: 5/5,9999!!!

Írta: Honey:)