Hercule Poirot-t, a híres magándetektívet egy sürgős ügy Isztambulból Angliába szólítja. Az Orient expresszen már nincs szabad hely, ám a vasúttársaság tulajdonosa elintézi, hogy Poirot mégis fülkét kapjon a szerelvényen. Az utasok egyike felismeri őt és csinos summát kilátásba helyezve felkéri, járjon utána, ki ír neki fenyegető leveleket.
A detektívnek nem szimpatikus a nyers modorú amerikai, ezért elutasítja az ajánlatot. A férfit másnap holtan találják a fülkéjében. Poirot-nak minden ravaszságára szüksége van ahhoz, hogy időben megoldja az ügyet, hiszen a hótorlasz miatt veszteglő vonat hamarosan elindulhat a következő állomásra, ahol a hatóságoknak jelenteni kell a bűntényt…
Őszintén szólva semmi jóra nem számítottam annak ellenére, hogy természetesen rengeteget hallottam már az írónőről, és kíváncsi is voltam, hogy milyen egy igazi, igazi krimikönyv.
Mégis előítéletes voltam, mert egyszer már megpróbáltam elkezdeni ezt a könyvet, de úgy hét oldal után visszatettem a polcra, mert nem kötött le.
Szerencsére még mindig megvan, így volt alkalmam újra elővenni, és ezúttal tovább olvasni.
Ötven oldalig meg sem álltam, utána százig, majd másnap el is olvastam a kétszáznyolcvan oldalas könyvet.
A regény onnantól, hogy valakit megölnek, azonnal beindul. Engem teljesen lekötött, én is ugyanúgy próbáltam megoldani a rejtélyt, mint Poirot (Egy lángész! Tökéletes nyomozó! :)).
Elképesztő, hogy minden lehetetlennek tűnő esetre talált megoldást.
Nagyon érdekes volt olvasni, hogy hogyan jön rá mindenre. Ahogy kétféle megoldással áll elő.
Elég sok ember utazott a vonaton, de mindenki szerepe ki volt dolgozva, mindenki jelleme nagyon jól el lett találva, tényleg.
A végső megoldás nekem hihetetlenül tetszett! Miután Poirot elmagyarázta az ügyet, már nem is lepett meg annyira, hiszen nagyon kézenfekvő volt a megoldás, de én nem jöttem rá. Sose szoktam. :)
Az utasok kidolgozásáról még annyit, hogy szinte minden nemzetből volt valaki! Amerikai, angol, német, svéd, olasz, francia és még magyar is!!! Ennek mondanom sem kell, nagyon örültem! :) Nem mellesleg, a magyar grófnőt nagyon szépnek, érdekesnek és egzotikusnak teremtette meg Agatha. :)
Szépen volt vezetve a cselekmény, nem volt elkapkodva semmi, és azt hiszem, nekem tökéletes bemutatkozás volt ez az írónőtől. Talán olvasok még tőle mást is :)
A könyv vége meg... :)) ERŐS SPOILER (a gyilkos megnevezése!!!) *az, hogy az egész vonat benne volt a dologban... :D Fantasztikus! Fantasztikus! Fantasztikus! Tényleg :)* SPOILER VÉGE
Egyetlen negatívum nekem az volt, hogy a személyzetet nem hallgatta ki Poirot. Mert miért ne lenne lehetséges, hogy például a pincér volt a gyilkos? :/ Bár annak örültem, hogy nem ilyen felszínes megoldással akart az írónő "csavart" vinni a történetbe!
Pontozás: 5/5
Írta: Honey:)
Kim John Payne - Egyszerűbb gyerekkor
2 hónapja
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése